LÁTÓKÉP

2000. november 17. 13.00

A Magyar Televízió Debreceni Körzeti Stúdiójának
műsora

Szerkesztő: Barta Éva
Műsorvezető: Tóth Judit
Rendező: Antal István
Szerkesztőségvezető: Kozári Réka

















Fenti képek a Magyar Televízió Debreceni Körzeti Stúdiójának Látókép című adásából származnak.

Az adás öt témájából a harmadikként került sor az alábbi beszélgetésre. Ezt megelőzően egy Buka Lászlóval készült riport volt látható, amelyben az ősi kurgánok (Kun-halmok) jelentőségéről, és az Alföldön található föld-ábra szerű más képződményekről beszélt. Záró gondolatként elmondta, hogy térképek, légi felvételek tanulmányozása során észrevette, hogy Debrecen egykori városfalai egy sámándobra*1) emlékeztető formációt alkottak, az utcák elrendezése pedig a dobra szénnel*2) felrajzolt sámán figuráját mutatják, amely széttárt karú, azaz keresztre feszített ember formájú.

 

Az alábbiakban az ezt követő, hét perces élő beszélgetés nyers leíratát közöljük:

 

T.J. -Talán sokan kételkedve hallgatták az iménti riportot, pedig egymástól teljesen függetlenül más is felfigyelt és kutatni kezdte az ősi motívumokat.*3) Vendégünk a stúdióban Héty Péter a Debrecen ezoterikus térképe és címere című tanulmány szerzője, akivel már együtt néztük végig ezt a riportot és itt is tartom ezt a könyvet a kezemben. Van abban ellentmondás Péter, hogy itt a Buka úr azt állította, hogy egy keresztre feszített ember Debrecen ezoterikus térképe, ön pedig a könyvében azt állítja, hogy egy hanyatt fektetett emberre hasonlít?

H.P. - Ez a kereszt formájú ember -amit ő mondott- ez a mai napig is megtalálható, csak immár megnőtt ez az ember. Hiszen amit Buka László mutatott képet az egy néhány száz évvel ezelőtti állapotát mutatta a városnak. Érdekes az is amit ő egy korábbi tanulmányában azt hiszem meg is nevezett, hogy ez az emberke egy szív alakú burokban van. Tehát a régi városfal egy szív formájú alakzat és ebben rajzolódott ki ez az -akkor is kereszt formájú- ember. Dehát ezt Leonárdó óta tudjuk, hogy ez a motívum ott van az emberi szerkezetben.

T.J. - Tehát tulajdonképpen ön ugyanazt mondja, csak már egy bővebb térképet elemezett...

H.P. - Eltelt egy idő, tehát ez az emberke, ez a kis sámán, aki ott, abban a szívben megszületett -a keresztény írás is azt mondja, hogy minden igaz élet a szívből indul ki-, tehát ebben a szív formában az a kis emberke, aki ott felrajzolódott az évszázadok során immár egy nagyobb alakzatban, de nagyjából ugyanazt a formát mutatja. Ily módon a szíve a régi szívnek*4) az egyik városkapu bejárata. Ahol most a Bem tér van ott volt ennek a szívnek az egyik bejárata kb. - a növekedés során oda tevődött*5). Tehát a Bem tér a jelenlegi debreceni erőrendszerben az a szív, amely korábban mintegy a mostani gyomorban volt. Tehát a gyomrában hordta a tudatát*6).

T.J. - Hol helyezkedik el ennek az embernek a feje?

H.P. - Tulajdonképpen úgy a legegyszerűbb elképzelni ezt az alakot, hogyha a villamos útvonalára gondolunk. A gerinc oszlopa -a nemi szervektől a fejtetőig- a Petőfi tértől a Egyetemig terjed és mintha a fejét jobb oldalára fordítaná, a villamos ahogyan kanyarodik az Egyetemek felé. Ezeknek a különböző, hét erőközpontoknak -amit csakra néven ismer általában az ezotéria- megvannak a pontos analógiái ezen vonal mentén.

T.J. - Tehát ön azt állítja -mint ahogyan a könyvében is egyébként azt állítja, hogy ugyanúgy egy városnak is megvannak a csakrái mint ahogy az embernek.

H.P. - Igen. Végső soron ezt nem hiszem, hogy teljesen tudatosan kialakított dolog lenne, hiszen vannak az embernél, az emberi tudatnál magasabb fokon szerveződő dolgok is. Ezekre próbáltam meg egy kicsit itt rávilágítani, hogy vannak olyan szervező elvek amiket mi nem biztos, hogy tudatilag átlátunk. Jung, a nagy pszichológus a szinkronicitás elméletében egy kicsit érintette ezt a témát, talán ebből is ki lehetne indulni.

T.J. - Pontosan ezért azt akartam kérdezni, hogy vajon mennyire ösztönösen, vagy mennyire tudatosan alakítanak ki egy városképet. Tehát Debrecen városképe, vagy térképe vajon mennyire tudatos, vagy teljesen ösztön szerű és mégis fel lehet fedezni mindezt, amit ön állít?

H.P. - Nem kizárt, hogy eleink annak idején az alapításnál -ahogy elhangzott-, ebben a kis szív formában mintegy tudatosan üzentek, tudatos mágiát gyakoroltak. Hiszen a sámán az a mágus, a "mágier", azaz "mágyjar", tehát a magyar szóban is benne van ez a mágikus képesség. Ez a kis lény ott lehet, hogy le lett fektetve annak idején és úgy indították életnek, tehát valami tudatos születés volt. De onnantól kezdve egy lény kezd önállóvá válni, ahogyan azt megalkották - mint ahogy egy gyermek is megszületik a szülei által, később teljesen önállósodik.

T.J. - Ehhez képest a gyakorlat, a mai gyakorlat mit jelent? Tehát ön mit tapasztal, mert most ugye városképi szempontból egy csomó minden változott. Most akkor jó irányban halad a város? A belvárost ha nézzük az átalakítást mennyire ösztönös, már pedig bizonyos szempontból gondolom ösztönös. Tehát a tervezők nem az ön feltételezése szerint tervezik a várost.

H.P. - Nyilvánvalóan. A Debrecen című várospolitikai hetilapban írtam egy olvasói levelet ezzel kapcsolatban pontosan, hogy a városrendezési terv, amely most készült el valahogy megfoghatatlan módon pont ehhez igazodott ehhez az emberi alakhoz. A fej körzetében, az egyetemek körzetében egy oktatási, tudományos központot, egy ilyen régiót akarnak kialakítani. Majd lefele haladva -a Bem teret ahogy említettük- a vértranszfúziós állomás, a szív. Azon túl itt a városközpontban egy anyagi-, pénz- és információs központot, tehát az áramlást, a feldolgozást, a bél-, a gyomor működését...

T.J. - Most például a Nagytemplom előtti átalakítás ez miért lehet?

H.P. - Ez majdnem olyan, mint egy gyomormosás a városnak -ha úgy tetszik.

T.J. - És a jövő szempontjából akkor jó?

H.P. - Hogy mi jó, mi nem jó azt nehéz eldönteni, mert ez nagyon szubjektív dolog. Ami az egyik embernek jó az lehet, hogy a másiknak pont rossz. Valami változás van, mert a változás világában élünk. Most úgy tűnik, hogy ez látványos és jó. Hogy aztán a valós működésben ez mennyire fogja segíteni, hogy ott tényleg kialakuljon egy igazi gazdasági és információs tevékenység azt majd a jövő dönti el.

T.J. - Még egy nagyon rövid választ kérek. Ennek a könyvnek ugye az az alcíme, hogy Hermész városa. Miért vajon?

H.P. - Igen, Hermész szobra -nagyon kevesen veszik észre- ott van a város központban, a régi Hungária kávéház (mostani McDonald's) fölött, az épület tetején. Egy földgömbön áll ez a Hermész, kezében a merkúrbottal, ami nagyon összetett szimbólum. A kis füzetemben ez elég alaposan ki is van fejtve, bár itt is mindent tömören kellett a negyven oldalba belepréselni. Ez az isteni küldött a közvetítőnek a szimbóluma. Ez az átjárás, ami itt Magyarországon -és Debrecenben is-, a kelet-nyugat között szintén ezt a közvetítő funkciót jelöli. Tehát ez a hermészi feladatkör az egész magyarság, de Debrecen életében is meghatározó és ugyanúgy analóg a címerben található Főnix madárral is. Az újjászületés, a lentről a felemelkedés, a Szellemhez való feljutás az anyagvilágból, ennek a szimbóluma.

T.J. - Köszönöm szépen, nekünk is rövid az időnk. A könyvében ezeket a gondolatokat nyilván bővebben kifejti...

 

Utólagos megjegyzések:

*1) A városfal, mint a szív formája szintén analóg a szív dobogását idéző dobbal.
*2) Dobra-szén, azaz Dobrózen (Debrecen régiesen kiejtve), vagy esetleg: dobró / dobre (szláv - jó) - zen? A magyarság maniheus, szkíta eredete alapján feltételezhető a buddhizmus ismerete is (lásd Buda, azaz Buddha neve)...
*3) Nem teljesen pontos megfogalmazás, hiszen a két személy ismeri egymást és egymás munkáját is.
*4) Mármint a szív formájú buroknak.
*5) Mármint a mostani szíve.
*6) "A tudat állapota a lét állapota" értelmében, de a várandós anya gyermeke is a hasi részen kezdi életét...

ÖnéletrajzFõlap